Helyi (LAN) hálózatok kialakítása

 

A legegyszerűbb hálózat kiépítési forma az Ethernet. Minden gépbe szükséges egy Ethernet kártya, valamint az azokat összekötő kábelek. Alapvetően több fajta, kábelezési megoldás létezik; sodort-érpáras (CAT5, CAT5E, CAT6, / UTP, FTP, S-FTP), koaxiális, és optikai. A kábelek fajtáján túl a kábelezéstől függően különböző lehet a  topológia is.

A koaxiális kábelezéssel készült informatikai rendszerek általában elmondható, hogy busz topológiával készültek, de ilyenekkel egyre ritkábban találkozunk. Napjainkban leginkább csak az Internetszolgáltatók által, a meglévő KábelTV rendszerek Internet-szolgáltatásra is használt koaxiális kábelezésén üzemeltetnek hasonlót.

A sodort érpárra és optikai kábelre épülő optikai hálózatok és rendszerek csillag topológiával épülnek ki, bár ezek sem feltétlenül kell így legyenek. (A lehetőségek, az aktív eszközök, és az igények alapján sok megoldás született, amik az előbbieket nem látszanak alátámasztani, és az idő múlásával ezek nyilván sokat változhatnak...) 

A helyi hálózat is több saját kiszolgálóval rendelkező, 'fizikailag' is elválasztható alhálózatra osztható. Kiterjedtebb hálózatokon erre komoly szükség is van, valamint jól megtervezett forgalomirányításra, címtartomány szervezésre. Utóbbi esetekben az üzenetek, adatcsomagok több útválasztón, Routeren haladhatnak keresztül.

 

Kommunikáció a hálózaton

A hálózatba kapcsolt számítógépeket mindenek előtt egyedileg azonosítani kell, hiszen e nélkül lehetetlen lenne az adatok megfelelő továbbítása. Legalacsonyabb szintű azonosítás a hálózati csatolókártya azonosítószáma. Ez a "MAC address" mely minden kártyán és berendezésen különböző kell legyen, mely alapján a hálózat számára egyértelműen azonosítható. Hálózatunkon különböző protokollokat használnak az alkalmazások melyek azt használják. A protokoll feladata az adat továbbítható formára alakítása a szabványos feldolgozhatóság érdekében, a megbízható továbbítás, és értelmezhetősége.

 

A legelterjedtebb TCP/IPv4 és IPv6

Bár nem ez a leggyorsabb kommunikációs módszer, mégis sok hasznos tulajdonsága teszi a legkedveltebbé. Egyik ilyen az Internet számára is alkalmas megbízható azonosítás. Könnyen kezelhetők a munkaállomások, és egyéb eszközök, pl. nyomtatók, mobil eszközök, szinte minden. Az eszközökhöz rendelhető állandó vagy automatikus cím, a hálózathoz való csatlakozás biztosítása érdekében. Ez utóbbira jó példa a Routerek DHCP szolgáltatása által a hálózatra jelentkező eszközhöz rendelt soron következő szabad IP-t. A domain nevek használatához szükség van az azokat azonosító kiszolgálóra (DNS), ezt legtöbbször az Internet szolgáltató is biztosítja, melyet az egyszerűség kedvéért routerünkön keresztül tudunk használni.

Szintén hasznos tulajdonság az adatok csomagokban történő továbbítása. Ez egyrészről komoly hibajavítási lehetőséget biztosít, másrészről az optimális továbbításhoz a csomagoknak egyenként külön – elméletileg a legkevésbé terhelt - útvonal választható. Végül megemlítendő, hogy az Internet miatt ezt a protokollt a legtöbb operációs rendszer gond nélkül támogatja.